III. Béla


A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.


Kosztolányi Dezső

Azért írtam ezt a regényt, mert bár III. Bélát a történészek az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú királyának tartják, ennek ellenére a köztudatunkban még sincs a megfelelő helyen. Amikor beszélgetek emberekkel, ismerősökkel, többségüknek fogalma sincs, ki volt III. Béla. Pedig neki köszönhetően a XII. század végére Magyarország Európa egyik leggazdagabb országává vált, az ország határait kiterjesztette a Balkánra, a magyar műveltség alapjait ő tette le, létrehozta a kancelláriát, a tehetséges fiatalokat nyugati egyetemeken taníttatta. Az ő udvarában élt és dolgozott P. Magister, azaz Anonymus, aki az ő megrendelésére készítette el a magyarok első krónikáját, a Gesta Hungarorumot.

III. Béla nevéhez köthető László királyunk szentté avatása, mivel a pápánál ő járta ki ezt- Utódjai közül több szentet és boldoggá avatott embert találunk: Unokája Szent Erzsébet és Szent Ágnes, dédunokája Szent Margit, Szent Kinga, Boldog Jolán.

Fia II. András, akinek nevéhez kötődik az Aranybulla, Magyarország első alkotmánya, ami Európában a második alkotmány. Unokája IV. Béla a második honalapító.

Egy olvasói vélemény:

„Kedves Gyula!

Kiolvastam a Könyved! Örülök a lehetőségnek, mert pont erre volt szükségem, hogy valaki életközelbe hozza ezeket a szereplőket nekem. Úgy éltem végig, mintha egy film kockái peregnének. A rövid leíró részek után a párbeszédekben bontakozik ki a történet, tehát akár egy film forgatókönyve is lehetne. Egy nagyon jó, látványos, izgalmas, ugyanakkor mélyen emberi filmet lehetne belőle csinálni, Olyan a történet, amit ha értőn vinnének filmre, nagyon megemelné az embereket. Tudod, hiszek benne, lesz ilyen film. Akár ez a könyv is képezhetné az alapját, mert jó irodalmi és történelmileg hiteles alapanyag.”