Olvasom Grandpierre Attila Lélek és világegyetem című könyvében, hogy „Homérosz (ie. 800 előtt) ezt írja: „a nálunk dívó életmód már majdnem minden nép között elterjedt s megrontotta az erkölcsöket, amennyibe bevitte közéjük a fényűzést, az élvhajhászást, a csalárdságot s a kapzsiság ezer féle módját… a fondorlatosságot… a vagyongyűjtést… az igazságtalankodást… a züllöttséget… a kétszínűséget…” Úgy […]

Sokat hallani, hogy „együtt könnyebb”, és ez abszolút igaz. Sokszor mások segítsége, társasága, vagy ötlete segít átlendülni a nehézségeken, és ez inspirációt nyújthat a megoldásban. Utólag vesszük észre, hogy csak ici pici segítség kellett a megoldáshoz, és ezt egy külső személytől kaptuk meg, de ha ez nincs, akkor a siker is elmaradhatott volna. Sokszor még

A bizalom alapvető emberi érzés, amely az emberi kapcsolatok alapját képezi. A bizalom lehetővé teszi az emberek számára, hogy nyitottak legyenek egymás felé, megosszák gondolataikat és érzéseiket, és hosszú távú kapcsolatokat építsenek. A bizalom a kölcsönös tisztelet, az őszinteség és a hűség alapján épül, és hozzájárul az emberi kapcsolatok stabilitásához és mélységéhez. A bizalom kialakulása

Napokban olvastam az alábbi idézetet, ami elgondolkodtatott: „Az az eszme, hogy az ember szabadnak és egyenlőnek született, egyszerre igaz és félrevezető: minden ember másnak született s éppen akkor veszíti el társadalmi szabadságát és egyéni autonómiáját amikor arra törekszik, hogy másokhoz hasonlóvá váljék.” David Riesman: A magányos tömeg 404. oldal Minden ember a világon Én-nek nevezi

Az élet értelme egy személyes és filozófiai kérdés, és a válasz változhat az egyén értékrendjétől és meggyőződéseitől függően. De a mai kusza világban, amikor közel, távol háborúk törnek ki, közelünkben lévő országokban egyre több a halálos terrortámadás, sokan feltesszük a kérdést, hogy miért. Mi értelme van az egésznek. Szerintem, minden normális ember minden porcikája tiltakozik

Az emberi létezés során gyakran találjuk magunkat számos kérdéssel szembesülve, de talán az egyik legfontosabb kérdés, amit mindannyian felteszünk magunknak, az a „Neked mi a célod?” kérdés. Ez a kérdés nemcsak a személyes életünkre, hanem a spirituális életünkre és fejlődésünkre is vonatkozik. Az emberi természet mélyén ott rejlik a vágy, hogy értelmet találjunk az életünknek,

A jelenlegi korunk a specializálódás kora. Életünk minden területére jellemző, hogy figyelmünk egy adott terület egyre kisebb területére fókuszál, ezáltal egyre nagyobb eredményeket érünk el. Ugyanakkor lassan már elfelejtjük az egészet. A specializálódás fókuszált erőfeszítést igényel, és arra ösztönzi az egyént, hogy válasszon egy vagy néhány területet, ahol kiemelkedhet és kiemelkedővé válhat. A specializálódás az

Minden embernek vannak vágyai, elképzelése, hogy mit szeretne, de általában sokaknak ez sosem valósul meg. Másoknak meg szinte minden. Mi ez a két csoport közti különbség? Sokan mondják, hogy ezt szeretnék, meg az lenne a jó, de cselekedni érte már nem tesznek semmit. Ahogy a viccben, amikor az ember imádkozik az Istenhez, hogy legyen ötös

Az emberi lélek egyik legerősebb és legszebb tulajdonsága a remény. A mondás szerint „a remény hal meg utoljára,” és ebben van valami mélyen megindító és inspiráló. A remény olykor az életünk legnagyobb kincse, és egyúttal veszélyes sziklaként is szolgálhat, ha nem tudjuk megfelelően kezelni. A remény kifejezés mély és sokrétű jelentéssel bír. A mondás azt

Kedden elhunyt egy barátom, ügyfelem, Kutas László Kossuth díjas szobrászművész. Ha vele már nem is találkozunk többet, de műveit itt hagyta nekünk és utódainknak. Szerencsére szobrait és kisplasztikáit az egyik legtartósabb anyagba, a bronzba mintázta, így évszázadok múlva is látható lesz. Életművét ez év tavaszán, március 15-én ismerték el a legmagasabb díjjal, a Kossuth díjjal.