Hogy kerül a csizma az asztalra, mondhatják sokan a cím elolvasása után. Természetesen senki sem akar elmenni Torockóra, Székelykő lábánál lévő településre azért, hogy ott párkapcsolati coachingot tartsanak. A cím csak képletesen jutott eszembe. A párkapcsolati coachingban az az ideális, amikor a pár mindkét tagja együtt, közösen kér segítséget, hogy kiutat találjanak a gondjaik megoldására. […]

A családokban előforduló generációs eltérések gyakran okoznak konfliktusokat, mivel az egyes nemzedékek eltérő értékrendekkel, szokásokkal és életszemléletekkel rendelkeznek. A coaching hatékony eszköz lehet a generációs eltérésekből adódó konfliktusok kezelésében, és a családi kapcsolatok javításában. A coachok nem adnak tanácsot, és nem oldják meg a kliensek problémáit, hanem segítenek nekik megtalálni a saját megoldásaikat. Először is

Az eszközök használata a coaching folyamatában elengedhetetlen, mivel segítenek az ügyfélnek a célok elérésében, az önismeret növelésében, és az egyéni képességek kibontakoztatásában. Ezek az eszközök segítenek az ügyfélnek a reális és elérhető célokat kitűzni, növelik az önismeretet, javítják a problémamegoldó képességeket, és támogatják a folyamatos fejlődést. A megfelelő eszközök használatával a coach képes testreszabott támogatást

Mindannyiukban megvan az az igény, hogy amit szeretnénk, akarunk az meg is valósuljon. De ezt hogy tudjuk megvalósítani az emberi kapcsolatainkban? Az akarat érvényesítése olykor kényes egyensúlyozásra késztet bennünket. Egyrészt fontosnak tartjuk az együttműködést és az összhangot, másrészt pedig az egyéni kívánságaink és szükségleteink kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Hol a határ, ahol az ÉN akaratomat érvényesítem,

„Jobb egy kócs ma, mint holnap egy kocsma” Én annyit tennék hozzá: Ezért gyere még ma! Szeretettel várlak!

Adhattam volna a címnek azt is, párkapcsolatban vagy anélkül. Nagyszüleink idejében a legtöbb nőnek az volt a vágya, hogy minél előbb férjhez menjen. A XX. század első felében egy huszonöt éves nő már vénkisasszonynak számított, ami elég szégyennek minősült. Mára egyre több nő, illetve férfi választja az egyedüllétet, a magányos szingli életet. Napjainkban sokan választják

A ma élő generációk jelentős többsége 1945. után született, és a háborút fizikai valóságában nem élte át. Azt szoktuk mondani, hogy mi szerencsés időszakban születtünk. De ez nem jelenti azt, hogy a világunkból eltűnt az erőszak. A fizikai erőszak mellett jelen van a lelki terror, és a korunkra oly jellemző verbális erőszak. Ha ránézünk az

„Egy híres fakír azt hirdette magáról az egyik falusi piacon, hogy akár egy analfabétát is egy szempillantás alatt megtanít olvasni. Naszredin hodzsa kilépett az emberek közül, és így kiáltott: – Nagyon jó, akkor azonnal taníts meg olvasni! A fakír megérintette a homlokát, mormolt pár érthetetlen szót, és végül így szólt: – Most eredj haza, és

Két hasonló szó, sokan még azt is gondolják, hogy a címben helyesírási hiba van, mert csak egy „l”- el kell írni. Pedig nem elírás. A jólét az anyagi helyzetünkre vonatkozó kifejezés, a jóllét ennél sokkal tágabb fogalom, sőt nem is biztos, hogy teljesen összefügg az anyagi helyzetünkkel. Rengeteg példát látunk, amikor dúsgazdag emberek arról beszélnek,

Sajnos, ezt én már rég nem mondhatom magamról, mert elég rég óta túl vagyok életem ezen a szakaszán. Egy ismerősöm említette minap ezt a kijelentést, és szomorúan hangzott a szájából. De tényleg szomorúságra ad okot ez az ikonikus évszám? Tudomásul kell vennünk, hogy nem vagyunk egyformák, mindenkiből mást vált ki ez az évforduló. Van, aki