A hétvégén Vácrátóton jártunk, megnéztük a Botanikus kertet. A jó idő csalogatott oda minket, ahogy nagyon sok embert, családokat. Szerencsére korán mentünk, viszonylag könnyen bejutottunk, de amikor kijöttünk vagy száz méteres sor állt a pénztárhoz. A kertben elgondolkodtam, a múltban mennyire másképp gondolkodtak az emberek, akiknek volt elég vagyonuk ahhoz, hogy kis birtokokat vásároljanak vidéken […]

Tegnap a Margitszigeten sétáltunk, elhaladtunk a XII. század közepén épült domonkos rendi kolostorrom mellett, amelyet IV. Béla király alapított. Béla a tatárjárás idején fogadalmat tett, hogyha az ország elkerüli a katasztrófát, a teljes pusztítást, akkor a születendő gyermekét az egyháznak ajánlja. Így került a még négy éves Margit hercegnő a domonkos rendi apácák közé. A

„A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.” (John Bowring, 1830, Poetry of the Magyar, Preface, vi – Dr Végvári

A Szent Korona egy beavató korona. Nem arra készült, hogy az uralkodó ezzel díszelegjen, mint egy páva az ünnepi események alkalmával. A Szent Koronát, csak egyszer helyezték az új király fejére. Abban a pillanatban, mikor fejére került, a megkoronázott megkapta feladatokat, a szent képek által kódolva. A Szent Korona nem csak a királyainkat tanítja, ha

Ma a Városligetben sétáltunk és elhaladtunk Anonymus szobra mellett, aki a Gesta Hungarorum szerzője volt. Az első fennmaradt krónikánk, az Anonymus tollából származó Gesta Hungarorum. Szerzője valószínűleg III. Béla jegyzője volt. Sem nevét, sem pontos születési évét nem ismerjük. A latin nyelvű krónikában Bele Regis Notarius, magyarul, Béla király névtelen jegyzőjeként említi magát, aláírásként pedig

A királyi magángazdaságok (udvari gazdaságok) terményjövedelme: 75.000 Márka ezüst, 4,592.418’75 Aranykorona.Ez összeg a leggazdagabb és legelőkelőbb egykorú uralkodók jövedelmével vetekszik. Oroszlánszívű Richárd angol király (1189–1199) évi jövedelme 49.000 kg színezüst volt Béla 45.000 kg ezüstjével szemben. Szent Lajos francia király magángazdasági jövedelme 1238-ban ötmillió aranyfrankra rúgott, míg Béla ily természetű bevételeinek összege a nyolcmillió aranykoronát

Árpád-házi királyainkról idealizált kép van előttünk. Természetesen büszkék lehetünk rájuk, mert Európa közepén Magyarország nagyhatalommá vált. Gazdaságunk vetekedett Európa más nagy hatalmaival, az ország határait jóval kitolták a Kárpát-medence vonalán túlra. A magyarok királya meghatározó tekintéllyel rendelkezett Európában. Mindezek ellenére nem szabad megfeledkeznünk az Árpád-házon belüli hatalmi harcokról. Szent István és Koppány közti küzdelmet Szörényi-Bródy

Nagyon élveztem a könyvet, komoly munka, gratulálok! Biztatlak a továbbiakra is! Hajasné Török Erzsébet