Az életközépi válsághoz hasonlóan az életünk során találkozhatunk a spirituális válsággal is. Az életközépi válság, a nevéből adódóan 40-es és 50-es évek tájékán jelentkezhet, míg a spirituális válság nincs életkorhoz kötve. Azonban mindkettő összefügghet a személyes fejlődés szükségességével, és hasonló érzéseket, dilemmákat vethet fel, ám különböző fókuszpontokkal rendelkeznek. Míg az életközépi válság a belső világunk válságát jelenti, a hogyan továbbin van a hangsúly, aa spirituális válságban az ember az élet értelmén kezd dilemmázni. A nagy kérdés: Mi az élet értelme.
Ken Wilber, korunk nagy gondolkodója már fiatal korában eljutott erre a kérdésre, és ezek után elkezdte tanulmányozni a világ nagy gondolkodóit, a vallásokat, a világ minden tájékán megjelenő hagyományokat, ezt szerkesztette egy rendező elv szerint egységes rendszerbe, ezzel létrehozva az integrál szemléletet. Az integrál szemlélet lényege, hogy egy átfogó térképet ad az emberi természetről a világ hagyományai által létrehozott lélektani és spirituális térképek összekapcsolásával. Ez az irányzat a pszichológiában önálló irányzattá vált, integrál pszichológia néven, ezzel egy egységes rendszert hozott létre.
Az integrál pszichológia fő ága a tudatfejlődés, ami megfogantatástól kezdődik, amely a nulladik szint. Korunkban társadalmilag általánosan elterjedt a szabály szerep és a racionális elme szintjén élünk. A racionális szintet meghaladva jutunk el az integrál szintjére, ami az elfogadás szintje, és egyben a spirituális szintek előszobája. Ezt a szintet követik a transzperszonális szintek, amik már a spirituális szinteket jelölik. Természetesen egyénileg különbözőek vagyunk, más-más szinteket értünk el, az előbbi általános megállapításra az átlagra értendő.
Az életközépi válság a korábbi szintekre inkább jellemző, míg a bevezetőben említett spirituális válság a racionális szint és az integrál szint határán, valamint az integrál szintre tehető. Előjöhet a transzperszonális szinteken is válság, de az már a spirituális válság másik válfaja.
A spirituális válságot követően egy nagy belső utazásra indulunk. A spirituális válság olyan mélyreható, belső átalakulási folyamat, amely során az egyén megkérdőjelezi hitrendszerét, értékeit, és a világról alkotott képét. Ez egy olyan időszak, amikor az eddig ismert biztonságos alapok megrendülnek, és egy újfajta megértésre és identitásra vágyunk. Elkezdjük keresni a ki vagyok, mi vagyok, miért vagyok kérdésekre a választ, mert az eddig megismert, a világban általánosságokban megadott válaszok nem elégítik ki az embert.
Ne félj a spirituális válságtól! Az emberi élet lényege a fejlődés. A válság azt jelzi, hogy ideje továbblépni a jelenlegi helyzetből, még akkor is, ha az kényelmes vagy megszokott. A válság egy új lehetőséget kínál, egy ablakot nyit a világra, amely új szemszögekből bővíti a meglévő nézeteinket.
Mindenkinek jó utat kívánok, találja meg mindenki a saját belső útját, mert ebben sem vagyunk egyformák, nincs egy mindenki számára elfogadott út, amely valamennyiünket elvezett a kívánt cél eléréséhez.
