Sokszor találkozunk különböző fórumokon olyan képekkel, ahol egy gyönyörű tájban egy sziklán ülő meditáló embert látunk. Tényleg nagyon szépek és hatásosak ezek a képek. És most jön a „de”. Aki már meditált, az tudja, két nehézséggel kell tudni megbirkóznia. Ez egyik az elme kikapcsolása, a folyamatosan előjövő gondolatok elengedése, figyelmen kívül hagyása, a „semmire” való koncentrálás. Ennek az elérése egy hosszan tartó folyamat eredménye. A másik nehézség a megfelelő meditációs póz megtalálása. Ha túl kényelmes, mondjuk a fekvő helyzetet választjuk, könnyen elalszunk. Viszont a nagyon kényelmetlen pózban való meditálás rövid úton fizikai fájdalommá válik, ami megakadályozza a meditáció sikerét. Gondoljunk bele, az ilyen kemény, helyenként szúrós sziklán való meditálást mennyi ideig bírjuk?
A meditációs példához hasonlítom az életünket is. Mindenben nehéz a helyes út megtalálása. Nincsenek receptek, dogmág, amelyek meg tudják mondani egységesen minden ember számára, mit kell tennie, hogy megtalálják a helyes utat. Hisz nem vagyunk egyformák, mindannyian egyediek vagyunk. Persze vannak sablonok, amelyek szerint kategóriákba helyezhetjük mindannyiunkat, mutatnak lehetőségeket, de ez csak egy felületes vizsgálódásra alkalmasak. Félreértés ne essék, fontosak ezek a sablonok, de az ember részére, a tényleges, a számára egyedi cél megtalálása a fontos, amire az esetek többségében nem biztos, hogy jók az ajánlott sablonos megoldások.
Az emberek előbb utóbb eljutnak abba az állapotba, hogy felteszik maguknak azt a kérdést, hogy megkérdezik maguktól, hogy mi végre vagyok itt a Földön, mi az én utam, a célom. Végül keveseknek sikerül erre a kérdésre megtalálni a választ. A meditációs példánál maradva, itt is ugyanaz a két nehézség áll elő. Itt is az elme, a külső világ kikapcsolása adja az egyik nehézséget. Valljuk be, annyi inger és csábítás ér minket, amiket nagyon nehéz kikapcsolni, nem figyelni rá. A másik nehézség, a külső poziciónk. Van, akinek oly kényelmes az élete, hogy eszébe sem jutnak ilyen gondolatok, képletesen átalussza az életét. A másik nehézség, hogy olyan súlyos körülmények között élnek sokan, amelyből nehéz kijutni és azon gondolkodni, hogy mi célból jöttem evilágra.
Viszont az emberek döntő többsége olyan körülmények között él, ami megengedi számára, hogy keresse, de mégsem találja meg azt az utat, ami az élete céljához vezet. Mert nehéz kitartónak lenni, elengedni, nem odafigyelni a csábításokra. József Attila Rejtelemek című versében „talpig nehéz hűség”-ről ír, de témánkhoz kapcsolódóan fohászkodhatunk ekképpen: „tedd könnyűvé énnekem ezt a nehéz (hűséget)” kitartást.
Vannak szakemberek, akik segítséget tudnak adni. Ilyenek a coachok is, akikhez bátran fordulhatunk. A coaching során a coach segítséget nyújt a hozzáforduló segítséget kérőnek, aki segít a felmerülő probléma megoldásban.
Ha úgy érzed, hogy megbízol bennem, hívj bátran, én segítségedre leszek!
