Az egri Vármúzeum egyik termében található Noszvaj község román kori templomának festett kazettás mennyezete. A kazettákat a múlt század derekán lebontották, szerencsére nem semmisítették meg, hanem később a múzeumba került, és az egyik kiállító terem mennyezetére helyezték.
A festett kazettás mennyezetű templomokról Pap Gábor művészettörténész előadásait ajánlom mindenkinek a figyelmébe.
A kazetták közül csak egyről szeretnék említést tenni, a kicsinyeit vérével tápláló pelikánról. Ez a motívum számos református és katolikus templomban visszatérő szimbólum. A 12. század óta a legkedveltebb Krisztus jelképeknek egyike, az áldozatkészséget, az isteni szeretetet fejezi ki, és lett az önfeláldozó szeretet jelképe.
Ezeknek a szimbólumoknak régebben nagyobb szerepe volt, mint ma. Régen, amikor az olvasás tudománya még kevés emberhez jutott el, ezek a szimbólumok, képek vagy szobrok formájában juttatták el az egyszerű emberekhez az egyház alapelveit. Így jelent meg a pelikán, aki a vérével táplálja fiókáit, ahogy Krisztus is vérét adta érettünk.
Régen még értették az emberek ezeket a jelképeket, talán nem ártana a mai embernek ma is megtanítani, ha mást nem, legalább ezt az egy képet. Amikor mindenki magába fordul, sokakat már semmi sem érdekel, észre sem vesszük, amikor más bajban van, segítségre szorulna. Mennyi ilyen pelikánra lenne ma szükség, és nem is kellene a vérünket adnunk, hisz az anyagi jóléte sokunknak lehetőséget ad, hogy a rászorulókon segítsünk.
