III. Béla című regényem a jelenlegi, elfogadott történelmi ismeretek alapján, hiteles történelmi regény, valós történelmi szereplőkkel. Persze, a könyv nem történelmi tanulmány, és mivel regény, vannak fiktív szereplői is. Az egyik főszerelő Aba táltos is egy ilyen személy. De van-e történelmi alapja személyének?
Amit a történészek biztosan ismernek hiteles forrásból, Özséb, esztergomi kanonok élete. Esztergom környékén számos remete élt abban az időben, akik időnként bejártak Esztergomba vásárolni, olyan termékekért, amit az erdőben nem találtak, vagy nem tudtak maguk elkészíteni. Fizető eszközük volt az erdőben maguk készítette termékek, például a vesszőkosarak. Özséb tartotta velük a kapcsolatot, és ő is megkívánta a remeték életét. Kérte is az egyházi vezetőjét, engedje el őt, hogy ő is élhesse a remeték egyszerű életét, de ezt az engedélyt akkor nem kapta meg. Ezt követően jött a tatárjárás, vagy mondhatjuk dúlásnak is, mert amerre a tatárok jártak, kő kövön nem maradt. Esztergomot is megtámadták, de a várat bevenni nem tudták. A hős várvédők között ott harcolt Özséb is, hősiesen kivette a részét a vár megvédéséből és később a sebesültek ápolásából. Ezek után, amikor a tatárok végleg elhagyták hazánkat, talán jutalomból, engedték számára a remete életet, ahol tudásával hamar kiérdemelte a remeték megbecsülését. Egy látomásának következtében a környék remetéit összegyűjtötte a mai Pilisszántó és Kesztölc közötti területre, ahol templomot és később monostort építettek. Ebből a közösségből alapította meg a Pálos szerzetesrendet, ami az egyetlen magyar alapítású rend. Később a katolikus egyház Özsébet boldoggá avatta.
Ez a történet ötven évvel később történt, mint III. Béla regény története. Ha Özséb életében már nagy számban éltek a remeték Esztergom környékén, nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a remeték már korábban is léteztek a környéken, akkor Aba táltoshoz hasonló remeték élhettek már korábban is. Így bár Aba táltos élete írói kitaláció, de hozzá hasonló remeték élhettek abban az időben.
A barlangokról és boldog Özsébről találtam egy jó írást egy turisztikai internetes magazinban az alábbi címen: https://vm-magazin.hu/barlangrol-barlangra-a-pilisi-remetek-nyomaban/